Metszőfogak (alul-felül 4-4 db): azok a véső alakú fogak, amelyek segítenek feldarabolni az ételt. Szerepük van a harapásban, hangképzésben, beszédben, ajkak alátámasztásában, állkapocscsont vezetésében annak mozgása közben.
Szemfogak (alul-felül 2-2 db). Ezek a hegyes fogak lehetővé teszik az étel tépését és megragadását. Szerepük van a táplálék megragadásában, az ajkak alátámasztásában, megtámasztja a metsző fogakat és a kisőrlőket.
Kisőrlők (premolarok, alul-felül 4-4 db). Fő funkciójuk a rágás, segít az arcforma megtartásában.
Nagyőrlők (molarok, alul-felül 6-6 db). Fő feladatuk a rágás, őrlés, biztosítják a fogív folytonosságát, az arc a pofák alátámasztását.

Felépítésük

A gyökér a fognak az a része, amely a csontba nyúlik, és a helyén tartja a fogat. Hozzávetőlegesen a fog kétharmadát teszi ki. Periodontális szalag segítségével rögzül az alveolus csonthoz, belsejében üreg (fogbél vagy pulpa) található, melyben erek, idegek helyezkednek el.
A fognyak a korona és a gyökér közötti rész.
Az íny, rózsaszínű kötőszövet, amely a fog nyakához kapcsolódik.
A fogbél a fog legbelső része, mely erekből és idegekből áll.
A fogkorona a fog látható része. Részei az anatómiai korona, zománc a fog legkülső rétege. Ez, mint a testünk legkeményebb szövete, segít megvédeni a fogakat a káros hatásoktól, valamint rágás okozta erős nyomástól.
A dentin mineralizált szövetréteg közvetlenül a zománc alatt.

Fogászati állapotok

Fogaink számos feladatot látnak el mindennap, ami fogékonnyá teszi őket a különféle állapotokra.

Szuvasodás, fogüregek

A fogban található kis lyukakat a lepedékben található baktériumok okozzák azáltal, hogy a cukrok lebontásával savat termelnek, mely roncsolja a fogakat. Kezelés nélkül mélyebbek lehetnek a fogban, végül eljuthatnak a fogbél üregig. Az szüvasodás fájdalmat, hő- és hidegérzékenységet okozhatnak, és fertőzéshez vagy fogvesztéshez vezethetnek.

Fogbélgyulladás (pulpitis)

A pulpitis leggyakrabban egy kezeletlen üreg miatt következik be. A fő tünetek az erős fájdalom és hideg-meleg érzékenység az érintett fogban. Fertőzéshez vezethet, amely tályogot okozhat a fog gyökerében.

Periodontális betegség

A parodontális betegséget ínybetegségnek is nevezik. Gyakori tünetei a vörös, duzzadt, vérző vagy visszahúzódó íny. Rossz leheletet, fájdalmat, érzékenységet és laza fogakat is okozhat. A dohányzás, bizonyos gyógyszerek és a rossz szájhigiénia növeli a kockázatát.

Malocclusion

A malocclusion a fogak hibás elrendezése. Ez zsúfoltságot, keresztharapást (alulharapást) vagy mélyharapást (túlharapást) okozhat. Gyakran örökletes, de az ujjak szopása, cumi vagy cumisüveg hosszú távú használata, sérült vagy hiányzó fogak, valamint rosszul illeszkedő fogpótlások is okozhatják. Általában fogszabályozóval korrigálható.

Bruxizmus (fogcsikorgatás)

A bruxizmus a fogak csijorgatására vagy összeszorítására utal. A bruxizmusban szenvedők gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy „csikorgatják” fogaikat, és sokan csak alvás közben teszik. Idővel a bruxizmus megkoptathatja a fogzománcot, ami károsodáshoz és hosszútávon a fog elvesztéséhez az állkapocs ízület fájdalmához is vezethet.

Tályog

A fogtályog bakteriális fertőzés okozta gennyesedés. Fájdalmat okozhat, amely az állkapocsba, fülbe vagy a nyakba sugározhat. A tályog egyéb tünetei a fogérzékenység, láz, duzzadt vagy érzékeny, fájdalmas nyirokcsomók és az arc duzzanata. Fontos, hogy azonnal forduljon fogorvoshoz, ha úgy gondolja, hogy fogtályogja lehet. Kezelés nélkül a fertőzés átterjedhet az arcüregre vagy ritkán az agyra is.

A fogászati állapotok tünetei

Ha a következő tünetek bármelyikét észleli, keresse fel fogorvosát!

Fogfájás,
állkapocsfájdalom,
fog fájdalom, mely a fülbe sugárzik,
hő- és hidegérzékenység,
édes ételek és italok által kiváltott érzékenység vagy fájdalom,
rossz lehelet,
érzékeny vagy duzzadt íny,
vörös íny,
ínyvérzés,
laza fogak,
erősen elszíneződött fogak,
fogfájdalom és láz.

Feketéné Radó Barbara

dietetikus, egészségügyi tanár MSc

Hivatkozásjegyzék:

Arola DD, Gao S, Zhang H, Masri R. The Tooth: Its Structure and Properties. Dent Clin North Am. 2017 Oct;61(4):651-668. doi: 10.1016/j.cden.2017.05.001.

Beddis H, Pemberton M, Davies S. Sleep bruxism: an overview for clinicians. Br Dent J. 2018 Sep 28;225(6):497-501. doi: 10.1038/sj.bdj.2018.757. Epub 2018 Sep 21.

Bartold PM. Lifestyle and periodontitis: The emergence of personalized periodontics. Periodontol 2000. 2018 Oct;78(1):7-11. doi: 10.1111/prd.12237.

Grippaudo C, Paolantonio EG, Antonini G, Saulle R, La Torre G, Deli R. Association between oral habits, mouth breathing and malocclusion. Acta Otorhinolaryngol Ital. 2016 Oct;36(5):386-394. doi: 10.14639/0392-100X-770.

Masucci C, Oueiss A, Maniere-Ezvan A, Orthlieb JD, Casazza E. Qu’est-ce qu’une malocclusion ? [What is a malocclusion?]. Orthod Fr. 2020 Jun 1;91(1-2):57-67. French. doi: 10.1684/orthodfr.2020.11.