Ősszel, a hideg beköszöntével energiánk csökken, gyakrabban betegszünk meg és hajlamosabbak vagyunk a depresszióra. Ennek okai közt szerepel a napfény hiánya, a napok rövidebbek, egyesek sötétben indulnak munkába és sötétben érkeznek haza. Előtérbe kerülnek a zsíros ételek, kevesebb lesz a friss zöldség és gyümölcsfogyasztás. Sokan, akik a kinti sportokat kedvelik, télen abbahagyják a testmozgást vagy lényegesen lecsökkentik.
D-vitamin
Különösen ősszel és télen fontos a D-vitamin pótlása. Ezekben az évszakokban a napok nemcsak rövidebbek, hanem a nap intenzitása is csökken. A napfénynek való kitettség csökkenésével a szervezet kevesebb D-vitamint termel. A D-vitaminnak számos fontos funkciója van, mint pl. a kalcium és a foszfor felszívódásának szabályozása és az immunrendszer normális működésének támogatása. Kutatások bizonyítékai alapján egyes krónikus betegségek megelőzésében is szerepe van, mint pl. sclerosis multiplex, szív és érrendszeri megbetegedések. Emellett segít az influenza elleni védekezésben, valamint jelentős szerepet tulajdonítanak neki az új koronavírus okozta megbetegedés megelőzésében, a betegség átvészelésének megkönnyítésében.
Kutatások szerint, a D-vitamin fontos szerepet játszhat a hangulat szabályozásában és a depressziómegelőzésében, enyhítésében is.
C-vitamin
Az egyik fő oka annak, hogy az emberek C-vitamin kiegészítőket szednek, az immunitásuk fokozása, mivel a C-vitamin hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez. A C-vitamin elősegíti a fehérvérsejtek, az úgynevezett limfociták és fagociták termelését, amelyek segítenek megvédeni a testet a fertőzésektől. Emellett a C-vitamin a bőr védelmi rendszerének elengedhetetlen része.
Megfázásos megbetegedésnél bár a megelőzésre nincs bizonyíték, lerövidítheti a gyógyulási időt, és csökkenti a tünetek súlyosságát. Hiánya esetén gyengül az immunrendszer és növekszik a fertőzések kockázata.
Cink
A cink esszenciális mikrotápanyag, ami azt jelenti, hogy a testünk nem képes előállítani.
A cink több mint 300 enzim aktivitásához szükséges, amelyek elősegítik az anyagcserét, az emésztést, az idegműködést és sok más folyamatot.
Kritikus fontosságú az immunsejtek fejlődése és működése érdekében, szerepet játszik a sejtek növekedésében és osztódásában. Hiánya az immunrendszer gyengülésével jár.
Ez az ásványi anyag szintén alapvető fontosságú a bőr egészsége, a DNS-szintézis és a fehérjetermelés szempontjából is.
Tanulmányok szerint a cink kiegészítők jelentősen csökkenthetik a fertőzések kockázatát, elősegítik az immunválaszt idősebb felnőtteknél, lerövidíthetik a légúti megbetegedések hosszát.
Probiotikumok
A probiotikumok segíthetnek az immunrendszer erősítésében és gátolják a káros bélbaktériumok szaporodását.
Néhány probiotikumról kimutatták, hogy elősegítik a természetes antitestek termelődését a szervezetben. Emellett fellendíthetik az immunsejteket, mint például az IgA-termelő sejteket, a T-limfocitákat és a killer sejteket.
Egy áttekintő tanulmány szerint a probiotikumok szedése csökkentette a légúti fertőzések valószínűségét és időtartamát.
Fontos, hogy az étrendkiegészítők nem helyettesítik a megfelelő táplálkozást, amint a nevük is ezt tükrözi, csak kiegészítésként szolgálnak. Étkezzünk változatosan, fogyasszunk mirelit zöldséget (pl. főzelékként, rakott ételként), gyümölcsöt (pl. turmixba, joghurtba), juttassuk szervezetünk megfelelő mennyiségű állati eredetű fehérjéhez sovány húsokból, zsírszegény tejtermékekből.
Radó Barbara
dietetikus, egészségügyi tanár MSc
Hivatkozásjegyzék:
Wang, T. J., Pencina, M. J., Booth, S. L., Jacques, P. F., Ingelsson, E., Lanier, K., Benjamin, E. J., D'Agostino, R. B., Wolf, M., & Vasan, R. S. (2008). Vitamin D deficiency and risk of cardiovascular disease. Circulation, 117(4), 503–511. https://doi.org/10.1161/CIRCULATIONAHA.107.706127
Munger KL, et al. (2006). Serum 25-hydroxyvitamin D levels and risk of multiple sclerosis.
Urashima M, et al. (2010). Randomized trial of vitamin D supplementation to prevent seasonal influenza A in schoolchildren.
Huijskens MJ, Walczak M, Koller N, Briedé JJ, Senden-Gijsbers BL, Schnijderberg MC, Bos GM, Germeraad WT. Technical advance: ascorbic acid induces development of double-positive T cells from human hematopoietic stem cells in the absence of stromal cells. J Leukoc Biol. (2014).96(6):1165-75. doi: 10.1189/jlb.1TA0214-121RR.
Prasad A. S. (2008). Zinc in human health: effect of zinc on immune cells. Molecular medicine (Cambridge, Mass.), 14(5-6), 353–357. https://doi.org/10.2119/2008-00033.Prasad
Roohani N, Hurrell R, Kelishadi R, Schulin R. Zinc and its importance for human health: An integrative review. J Res Med Sci. 2013 Feb;18(2):144-57. PMID: 23914218; PMCID: PMC3724376.
Reid G, Jass J, Sebulsky MT, McCormick JK. Potential uses of probiotics in clinical practice. Clin Microbiol Rev. 2003 Oct;16(4):658-72. doi: 10.1128/cmr.16.4.658-672.2003. PMID: 14557292; PMCID: PMC207122.
Hao Q, Dong BR, Wu T. Probiotics for preventing acute upper respiratory tract infections. Cochrane Database Syst Rev. 2015 Feb 3;(2):CD006895. doi: 10.1002/14651858.CD006895.pub3. PMID: 25927096.
Hatakka K, Savilahti E, Pönkä A, Meurman JH, Poussa T, Näse L, Saxelin M, Korpela R. Effect of long term consumption of probiotic milk on infections in children attending day care centres: double blind, randomised trial. BMJ. 2001 Jun 2;322(7298):1327. doi: 10.1136/bmj.322.7298.1327. PMID: 11387176; PMCID: PMC32161.