A PCOS (policisztás ovárium szindróma) az egyik leggyakoribb hormonális megbetegedés, mely a nőket érinti fogamzóképes életkorukban, általában 15-44 éves korban.
Sok nő szenved a betegségben, előfordulási gyakorisága a fent említett életkor között 2-27%, bár sokan nem diagnosztizáltak, nem tudnak betegségükről.
Egy kutatás szerint PCOS-ben szenvedő nők több mint 70%-a nem volt diagnosztizálva a kutatást megelőzően.
Nevéből a petefészek megbetegedésére következtethetünk, de valójában egy összetett megbetegedés.
Három fő tünete:
A ciszták valójában éretlen tüszők, melyek petesejtet tartalmaznak, azonban nem következik be a tüszőrepedés. Az ovuláció hiánya végett az ösztrogén és progeszteron termelődés megváltozik, szintjük alacsonyabb az egészségesnél, míg az androgén szint (férfi nemi hormon) szintje magasabb.
Kiváltó okai
Valójában nem teljesen ismert, hogy mi okozza a betegséget.
Valószínűsítik a gének szerepét, azaz a családi hajlamot.
A PCOS-ben szenvedő nők több, mint 70%-a rendelkezik inzulin rezisztenciával. Az inzulin a hasnyálmirigy által termelt hormon, mely a vércukorszint szabályozásáért felelős. Szénhidráttartalmú étkezést követően a vércukorszint megemelkedik, mely következtében inzulin áramlik ki, hogy segítse a cukor eljutását a sejtekhez. Inzulinrezisztencia esetén az inzulin nem tudja kifejteni kellőképpen ezt a hatást, amire a szervezet úgy reagál, hogy több inzulint kezd el termelni (hiperinzulinémia). A növekvő inzulintermelés amellett, hogy fokozza a zsírraktározást, serkenti a férfi nemi hormonok termelődését is. Az inzulinrezisztencia fő okai közt az elhízás szerepel, melyek együttesen növelik a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának veszélyét.
Kutatók megfigyelései alapján a PCOS-ben szenvedő nőknél gyakran áll fent a szervezetben gyulladás. Tanulmányaik szerint a gyulladás szintén hozzájárul a fokozott androgénszinthez.
Mik lehetnek a tünetei?
A leggyakoribb tünetek a:
Hosszútávú következmények
Meddőség
Az egészségesnél magasabb androgénszint befolyásolhatja a termékenységet. A fogamzáshoz ovuláció szükséges, hogy a petesejt kiszabaduljon a tüszőből és megtermékenyülhessen. E betegség a meddőség egyik vezető okaként is ismert.
Vetélés
A PCOS nők esetében fokozott a terhességi komplikációk kockázata.
Normál esetben a 2. vagy 3. trimeszterben fiziológiás inzulinrezisztencia áll fent (természetes élettani jelenség). Ennek szerepe, hogy a magzathoz több tápanyag eljuthasson. Azoknál a nőknél, akik már a terhesség előtt inzulinrezisztenciával küzdenek, a terhesség során súlyosbodik állapotuk. Következtében fokozott a korai vetélés, a terhességi cukorbetegség (gesztációs diabétesz), a terhesség által kiváltott magas vérnyomás (preeklampszia), a koraszülés.
Endometrium daganat
Az ovuláció alatt a méh nyálkahártya leválik. Ha nem történik ovuláció havonta, a nyálkahártya felhalmozódhat. A megvastagodott méhnyálkahártya növeli az endometrium rák kockázatát.
Depresszió
Mind a hormonális változások, mind a tünetek, például a nem kívánt szőrnövekedés negatívan befolyásolhatják az érzelmi állapotot. A betegséggel rendelkező nők közül sokan depresszióról, szorongásról számolnak be.
Cukorbetegség
A PCOS-ban szenvedő nők több mint felénél alakul ki 40 éves kor előtt cukorbetegség vagy prediabetes („a cukorbetegség előszobája”).
Emellett az elhízás és a PCOS növeli a magas vércukorszint, a magas vérnyomás, az alacsony HDL koleszterin és a magas LDL koleszterin kialakulásának rizikóját.
Ezeket a tényezőket összegezve metabolikus szindrómának (tünetcsoportnak) nevezik, mely esetén növekszik a szívbetegség, a cukorbetegség és a stroke kockázata.
Szerencsére van megoldás a betegség kordában tartására, a tünetek kezelésére. Az életmódváltás, megfelelő étrend, inzulin érzékenységet segítő gyógyszerek, műtét mind lehetséges opcióként szerepel.
Ha PCOS-ben szenved és gyermeket szeretne, vagy a tünetek alapján azt gondolja, hogy Önnél is fenn állhat ez a betegség keresse fel nőgyógyászát, konzultáljon szakorvosával!
Radó Barbara
dietetikus, egészségügyi tanár MSc
Hivatkozásjegyzék:
March WA, Moore VM, Willson KJ, Phillips DI, Norman RJ, Davies MJ. The prevalence of polycystic ovary syndrome in a community sample assessed under contrasting diagnostic criteria. Hum Reprod. 2010;25(2):544‐551. doi:10.1093/humrep/dep399
Diamanti-Kandarakis, E., Kandarakis, H. & Legro, R.S. The role of genes and environment in the etiology of PCOS. Endocr 30, 19–26 (2006). https://doi.org/10.1385/ENDO:30:1:19
Marshall, J. C., & Dunaif, A. (2012). Should all women with PCOS be treated for insulin resistance?. Fertility and sterility, 97(1), 18–22. https://doi.org/10.1016/j.fertnstert.2011.11.036
González F. (2012). Inflammation in Polycystic Ovary Syndrome: underpinning of insulin resistance and ovarian dysfunction. Steroids, 77(4), 300–305. https://doi.org/10.1016/j.steroids.2011.12.003
Sam S. (2007). Obesity and Polycystic Ovary Syndrome. Obesity management, 3(2), 69–73. https://doi.org/10.1089/obe.2007.0019
Daniel A.D.,Rogerio A.L. (2013). Cancer risk and PCOS. Steroids 78(8), 782-785. https://doi.org/10.1016/j.steroids.2013.04.004
Melo, A. S., Ferriani, R. A., & Navarro, P. A. (2015). Treatment of infertility in women with polycystic ovary syndrome: approach to clinical practice. Clinics (Sao Paulo, Brazil), 70(11), 765–769. https://doi.org/10.6061/clinics/2015(11)09
Stefano P., Marlieke A. de W., Angela F., Maria K., Giovanni B., Bart C. (2015). Pregnancy complications in women with polycystic ovary syndrome, Human Reproduction Update, 21(5), 575–592. https://doi.org/10.1093/humupd/dmv029
Cooney, L.G., Dokras, A. Depression and Anxiety in Polycystic Ovary Syndrome: Etiology and Treatment. Curr Psychiatry Rep 19, 83 (2017). https://doi.org/10.1007/s11920-017-0834-2