A digitalizáció beférkőzése az egészségügybe
Az utóbbi évtizedekben a digitalizáció felgyorsulásával az online orvosi szolgáltatások is egyre nagyobb teret nyernek.
Az online orvoslás a 2000-es évek elején kezdett kialakulni, amikor szélesebb látókörbe került, hogy az internet az információ, illetve a kommunikáció első vagy legalábbis egyik fő forrása. Az egészségügyi szolgáltatás a pornográfia után a második legnépszerűbb téma, amelyet az emberek az interneten keresnek.
A web orvoslás térhódítása a szélessávú internet és a videokonferencia megjelenésével ugrásszerűen nőtt, sok ember online orvoshoz fordult.
Mi lehet ennek az oka?
Orvoshoz nem szívesen megyünk, ezért sokan halogatják is, csak akkor veszik rá magukat, mikor már tüneteik jelentősen megnehezítik mindennapjaikat. A halogatás hátterében sokszor olyan indok áll, mint időhiány, hisz az elutazás, váróteremben történő várakozás sokszor jelentős időt vesz igénybe. Emellett a rendelési időpontok sokszor munkaidőnkkel ütköznek, így vagy szabadságot áldozunk fel vagy táppénzre kényszerülünk. Ezzel előtérbe került a következő probléma, a jelentős kiadás. Itt nem csak a magánrendelésekért fizetett pénzt értem, hanem az előbbiekben felsorolt indokok miatti többletköltségeket. Egyrészt kis városból, vidékről eljutni, nagyobb városba, fővárosba időigényes és útiköltség is felmerül. Amellett, hogy az „idő pénz”, tényleges fizetés kieséssel kell számolni táppénz esetén.
Ha valamilyen panaszunk van, a mai világban az elsők között szerepel az a tevékenységünk, hogy tüneteink alapján megpróbáljuk ön-diagnosztizálni magunkat az internet segítségével. Ez azonban merőben veszélyes lehet. Szakértelem nélkül ne próbáljuk meg magunk „orvosolni” a problémát! Emellett az interneten számos helytelen információt is közölnek, melyből nehéz, vagy laikusként nem is lehetséges, hogy kiválasszuk melyik a helytálló.
Szerencsére hivatásos, megbízható szakembereket is lehet találni az interneten, akik segítségével valódi értelmet nyer az úgynevezett tele- vagy e-egészségügy.
Atele-egészségügy az egészséggel kapcsolatos információk elektronikus és telekommunikációs technológiákon keresztüli szolgáltatásokat jelenti.
Tágabb értelemben lehetővé teszi a betegek és orvosok közötti kapcsolatfelvételt, diagnózis felállítását, prevenciót, gondozást, rehabilitációt, tanácsadást, oktatást, beavatkozást, megfigyelést. A tele-egészségügy áthidalja a távolságot, lehetőséget nyújt, ha közlekedés, mobilitás nehézsége áll fenn vagy az alkalmazottak hiánya korlátozza az ellátáshoz való hozzáférést.
A tele-egészségügy magában foglalja a megelőző, promóciós és gyógyító ellátást.
Kapcsolódó fogalmak:
Tárolás és továbbítás
A táv-orvoslás felöleli apácinestől szerzett adatok megszerzését, azoknak az azonnali vagy offline kiértékelését, esetleg tárolását, melynek a gondozásban van szerepe. Ehhez nincs szükség mindkét fél jelenlétére egyszerre.
Távfelügyelet, más néven önellenőrzés vagy tesztelés, mely lehetővé teszi az egészségügyi szakemberek számára a beteg távoli megfigyelését, különféle technológiai eszközök segítségével. Ezt a módszert elsősorban krónikus betegségekben szenvedőknél, mint pl. szívbetegségben, diabetes mellitus-ban vagy asztmában szenvedők kezelésére használják. Felmérések szerint ezek a szolgáltatások eredményesebb összehasonlítható egészségügyi eredményeket biztosítanak, a hagyományos személyes betegmegbeszélésekhez képest, azáltal, hogy a szakembernek lehetősége nyílik az általa választott konzultáció előtt megtekinteni a beteganyagot.
Egy fizikális rendelésen a kliensek sokszor szembesülnek azzal, hogy az egészségügyi szakember nem teljességgel emlékszik problémájára, vagy nem nyújt megfelelő időtartamot arra, hogy a páciens részletesen megfogalmazza panaszait. A rendelőből távozva pedig jön a felismerés, hogy „ezt el is felejtettem mondani…, meg ezt is…” Sajnos ezek a jelenségek a nagyszámú betegalany és a szakemberek leterheltsége miatt előfordulhatnak.
Valós idejű-interaktív
Az elektronikai eszközök lehetővé teszik, hogy a konzultáció nem csak offline, hanem valós idejű interakciót biztosítanak a beteg és a szolgáltató között. A videokonferenciát számos klinikai tudományágban használják különféle célokra, beleértve a betegek kezelését, diagnosztizálását, tanácsadást és megfigyelést.
Milyen előnyökkel jár az web-orvos szolgáltatás igénybevétele?
Ennek a technológiának az orvos és a beteg számára egyaránt számos előnye van.
Természetes van, hogy a fizikai kontaktus, a kórházi látogatás nélkülözhetetlen a betegség szempontjából. Emellett az idősebb populációban kérdéses az infokommunikációs eszközök megfelelő használata.
Összegezve:
Életünk szinte minden területét körül veszi a technika. A technikai haladás nem kerülte el az egészségügyet sem. A modernizáció, a digitális eszközök folyamatos fejlődése remek lehetőséget nyújtott az egészségügyi szolgáltatások digitalizálására is. Manapság akár okos órával készített EKG felvételt küldhetünk web-doktorunknak kiértékelésre.
A web-orvoslás nem újkeletű fogalom, a fejlett országokban évtizedek óta jelentős mértékben igénybe veszik az ilyen szolgáltatásokat. A mostani nehéz időkben, amikor a koronavírus járvány miatt nem látogathatjuk az ambulanciákat, szakrendeléseket, még inkább érdemes kipróbálni az elektronikus szolgáltatásokat.
Ha legközelebb egészségügyi szakember segítségére lesz, szükségünk vegyük figyelembe az online orvoslás lehetőségét!
Radó Barbara
dietetikus, egészségügyi tanár MSc
Hivatkozásjegyzék:
Wendy Moore (2010). The Guardian. House call - No appointments, no waiting, speedy diagnosis and prescription - online doctors are flourishing. But are they safe?
The Health Resources and Services Administration (2017). https://www.hrsa.gov/rural-health/telehealth
Shaw D. K. (2009). Overview of telehealth and its application to cardiopulmonary physical therapy. Cardiopulmonary physical therapy journal, 20(2), 13–18.
Masson M. (2014). Benefits of TED Talks. Canadian family physician Medecin de famille canadien, 60(12), 1080.
Mashima PA, Doarn CR (December 2008). "Overview of telehealth activities in speech-language pathology". Telemedicine Journal and E-Health. 14 (10): 1101–17.
Sachpazidis I (2008). Image and Medical Data Communication Protocols for Telemedicine and Teleradiology.
What is Telemedicine? (2013). Washington, D.C.: American Telemedicine Association.
Fatehi F, Armfield NR, Dimitrijevic M, Gray LC (October 2014). "Clinical applications of videoconferencing: a scoping review of the literature for the period 2002-2012". Journal of Telemedicine and Telecare. 20 (7): 377–83. doi:10.1177/1357633X14552385
Melissa O’Connor et al.,“Using telehealth to reduce all-cause 30-day hospital readmissions among heart failure patients receiving skilled home health services,” Journal of Applied Clinical Informatics 7, no. 2 (2016): pp. 238–47, DOI: 10.4338/ACI-2015-11-SOA-0157.