Probiotikumok szerepe az immunerősítésben
A probiotikumok élő mikroorganizmusok, melyek az egészséges bélflórát képezik (leegyszerűsítve „barátságos” baktériumok a bélrendszerben).1
Nem összekeverendőek a prebiotikumokkal (bizonyos étrendi rostok), melyek a bélben már meglévő, jótékony hatású baktériumokat (probiotikumokat) táplálják.2
Nagyszámban előforduló probiotikumok a Lactobacillusok és a Bifidobacteriumok csoportjába tartoznak, melyek eltérő egészségügyi hatással szolgálnak.3
A megfelelő bélflóra számos egészségügyi előnnyel rendelkezik, vitaminokat „gyárt”, mint K-vitamint valamint B-vitaminok egy részét,4elősegíti a megfelelő testsúlykontrollt, az emésztést, erősíti az immunrendszert, hozzájárul az egészséges bőr fenntartásához és számos betegség rizikóját csökkenti.
Egyik fontos feladatuk, hogy a rostokat rövid szénláncú zsírsavakká alakítják át, mely zsírsavak stimulálják az immunrendszert, táplálják és erősítik a bélfalat, ezáltal segít meggátolni a nem kívánatos anyagok bejutását a szervezetbe, fokozzák az immunválaszt.
Kutatások szerint a rövid szénláncú zsírsavaknak jelentős gyulladáscsökkentő szerepük van. Gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegek tünetei enyhültek. Következtetésük szerint fontosak az egészséges immunrendszer fenntartásában és a gyulladásos megbetegedések megelőzésében.5,6
Depresszióval küzdő betegek körében csökkent a szorongás és levertség, ezáltal közvetve szintén az immunrendszer megfelelő működésének támogatását igazolja.7
Probiotikumokhoz élelmiszerek és étrend kiegészítők révén juttathatjuk szervezetünket.
Nézzük, milyen ételek tartalmaznak probiotikumokat:
Megjegyezendő, hogy hagyományos úton készített joghurtok alap esetben is tartalmaznak probiotikumot, de manapság a felgyorsult gyártási technológia végett egyes eljárások hatására elpusztulnak a jótékony baktériumok.8
Informálódjunk a címkéről!
Keressünk alacsony energiatartalmút vagy ízesítsük otthon a natúr joghurtot! A boltban vásárolható gyümölcsjoghurtokban sokszor nagy mennyiségű hozzáadott cukor található, ezért inkább ízesítsük a natúr joghurtot édesítőszerrel, friss vagy fagyasztott gyümölccsel, magvakkal.
Fontos, hogy ne pasztőrözött savanyú káposztát válasszunk, mivel ilyen esetben az élő baktériumok elpusztulnak.
Ha nagy mennyiségben nem tudunk, vagy nem kívánunk elfogyasztani az előbbiekben felsorolt élelmiszerekből válasszunk étrend kiegészítőt!
Mikor és mivel vegyünk be probiutikumot?
Kutatások azt igazolták, hogy étkezéstől függetlenül is javítják a bélflórát az étrendkiegészítők.13
Viszont Lactobacillusokat és Bifidobacteriumokat tartalmazó étrend kiegészítőket vizsgálva azt találták, hogy étkezés előtt 30 perccel bevéve legnagyobb a túlélési esélyük (túl kell jutniuk emésztőenzimeken, gyomorsavon, hogy leérkezzenek a megfelelő helyre, a bélbe).14
Megfigyeléseik szerint a bélbe történő eljutásuk esélye növekedett, mikor alacsony zsírtartalmú tej kíséretében szedték be, szemben azokkal az egyénekkel, akik gyümölcslével vették magukhoz a probiotikumokat.
Lactobaccilus túlélését a segítheti kis mennyiségű cukor, szénhidrát.15
Fontos a konzisztencia is. Bizonyították, hogy a kapszulákban, tablettákban, gyöngyökben és joghurtban lévő probiotikumok jobban túlélik a gyomorsavat, mint a porok, folyadékok.16
Mennyit, milyet?
A kutatások azt mutatják, hogy 100 millió és 1 milliárd probiotikus mikroorganizmusnak kell eljutnia a bélbe, hogy egészségügyi előnyöket élvezhessen.17
Tekintettel arra, hogy az étrend kiegészítőben lévő baktériumok egy része elhallhat eltarthatósági idejük alatt, ill. amíg eljutnak a megfelelő helyre a szervezetben,válasszunk jó minőségű, márkás terméket, mely legalább 1 milliárd élő kultúrát garantál.18
Mellékhatások
Mellékhatás gyakrabban prebiotikumoknál fordul elő (pl. inulin), de probiotikum szedésekor is előfordulhat, hogy pár napig fokozott bélgázképződést, puffadást érezhetünk. Fontos, hogy ez idővel elmúlik és ennek ellenkezője lesz tapasztalható, a megfelelő bélflóra felállításakor.
Radó Barbara
dietetikus, egészségügyi tanár MSc
Hivatkozásjegyzék:
1 Hill, C., Guarner, F., Reid, G. et al. The International Scientific Association for Probiotics and Prebiotics consensus statement on the scope and appropriate use of the term probiotic. Nat Rev Gastroenterol Hepatol11, 506–514 (2014). https://doi.org/10.1038/nrgastro.2014.66
2 Parnell, J. A.,& Reimer, R. A. (2012). Prebiotic fiber modulation of the gut microbiota improves risk factors for obesity and the metabolic syndrome. Gut microbes, 3(1), 29–34. https://doi.org/10.4161/gmic.19246
3 Scientific Opinion on the substantiation of a health claim related to a combination of Bifidobacterium longum, Lactobacillus helveticus, Lactococcus lactis and Streptococcus thermophillus and reducing intestinal discomfort pursuant to Article 13(5) of Regulation (EC) No 2006
4 J.H. Cummings, G.T. MacfarlaneCollaborative JPEN‐Clinical Nutrition Scientific Publications Role of intestinal bacteria in nutrient metabolismhttps://doi.org/10.1177/0148607197021006357
5 Kim, C. H., Park, J., & Kim, M. (2014). Gut microbiota-derived short-chain Fatty acids, T cells, and inflammation. Immune network, 14(6), 277–288. https://doi.org/10.4110/in.2014.14.6.277
6 Christina E. West, Harald Renz, Maria Jenmalm, Anita L. Kozyrskyj, Katrina J. Allen, Peter Vuillermin, Susan L. Prescott, Charles MacKay, Seppo Salminen, Gary Wong, John Sinn, Jakob Stokholm, Hans Bisgaard, Ruby Pawankar, Paul Noakes, Doerthe Kesper and Meri Tulic, The gut microbiota and inflammatory noncommunicable diseases: Associations and potentials for gut microbiota therapies, 2015, Journal of Allergy and Clinical Immunology, (135), 1. http://dx.doi.org/10.1016/j.jaci.2014.11.012
7 Michaël Messaoudi, Nicolas Violle, Jean-François Bisson, Didier Desor, Hervé Javelot & Catherine Rougeot (2011) Beneficial psychological effects of a probiotic formulation (Lactobacillus helveticus R0052 and Bifidobacterium longum R0175) in healthy human volunteers, Gut Microbes, 2:4, 256-261, DOI: 10.4161/gmic.2.4.16108
8 P.H.P.Prasanna, A.S.Grandison, D.Charalampopoulos (2013) Bifidobacteria in milk products: An overview of physiological and biochemical properties, exopolysaccharide production, selection criteria of milk products and health benefits. https://doi.org/10.1016/j.foodres.2013.11.013
9 de Oliveira Leite, A. M., Miguel, M. A., Peixoto, R. S., Rosado, A. S., Silva, J. T., & Paschoalin, V. M. (2013). Microbiological, technological and therapeutic properties of kefir: a natural probiotic beverage. Brazilian journal of microbiology : [publication of the Brazilian Society for Microbiology], 44(2), 341–349. https://doi.org/10.1590/S1517-83822013000200001
11 Ortakci, F. et al. (2012) Survival of microencapsulated probiotic Lactobacillus paracasei LBC-1e during manufacture of Mozzarella cheese and simulated gastric digestion. Journal of Dairy Science, Volume 95, Issue 11, 6274 – 6281. https://doi.org/10.3168/jds.2012-5476
12B. Ganesan, B.C.Weimer, et al. Probiotic bacteria survive in Cheddar cheese and modify populations of other lactic acid bacteria. J Appl Microbiol.(2014) Jun;116(6):1642-56. doi: 10.1111/jam.12482.
13 Toscano, M., De Grandi, R., Stronati, L., De Vecchi, E., & Drago, L. (2017). Effect of Lactobacillus rhamnosus HN001 and Bifidobacterium longum BB536 on the healthy gut microbiota composition at phyla and species level: A preliminary study. World journal of gastroenterology, 23(15), 2696–2704. https://doi.org/10.3748/wjg.v23.i15.2696
14 T. Tompkins , I. Mainville, Y. Arcand (2011). The impact of meals on a probiotic during transit through a model of the human upper gastrointestinal tract. Beneficial Microbes: 2 (4)- Pages: 295 – 303. https://doi.org/10.3920/BM2011.0022
15 Corcoran, B. M., Stanton, C., Fitzgerald, G. F., & Ross, R. P. (2005). Survival of probiotic lactobacilli in acidic environments is enhanced in the presence of metabolizable sugars. Applied and environmental microbiology, 71(6), 3060–3067. https://doi.org/10.1128/AEM.71.6.3060-3067.2005
16 Govender, M., Choonara, Y. E., Kumar, P., du Toit, L. C., van Vuuren, S., & Pillay, V. (2014). A review of the advancements in probiotic delivery: Conventional vs. non-conventional formulations for intestinal flora supplementation. AAPS PharmSciTech, 15(1), 29–43. https://doi.org/10.1208/s12249-013-0027-1
17 Govender, M., Choonara, Y. E., Kumar, P., du Toit, L. C., van Vuuren, S., & Pillay, V. (2014). A review of the advancements in probiotic delivery: Conventional vs. non-conventional formulations for intestinal flora supplementation. AAPS PharmSciTech, 15(1), 29–43. https://doi.org/10.1208/s12249-013-0027-1
18 https://ods.od.nih.gov/factsheets/Probiotics-HealthProfessional/